Vasárnap

- Letisztáztam 90 oldalt a 255 oldalas fordításból.
- Még egyszer átgondoltam az ovis óratervet, kinyomtattam és felvagdostam az összes képecskét, kártyácskát és miegyebet (és most marhára izgulok... ez minden héten így lesz? A tiniknél/felnőtteknél miért csak az első óra előtt izgulok?)
- Megnéztem egy Castle-t, aztán egy adag Big Bang Theoryt is, mert munka után édes a pihenés.
- Marha sokat gondolkodtam rajta, hogyan osszam el hétfőre és keddre a csütörtök előtt elvégzendő feladataimat, de még nem jutottam végleges döntésre.
- Feltöltöttem az egyenlegemet, így most van 2000 percem, 2000 SMS-em meg 3000 MB-om a következő 30 napra. Ha erre előbb rájövök...
- Elég sokat fantáziáltam mindenféle kajákról. Biztos éhes vagyok. (Amúgy nem nagyon, csak hiányzik a napi betevő nass.)
- Mindjárt edzek egyet.
- Aztán gyors zuhany után extra korán lefekszem.
- Az ágyban még olvasom kicsit a Közelebb hozzád, Istenem című könyvet, amiről azt hittem, nagyon izgalmas lesz, mert hát a Titanicról szól, de alig bírom átrágni magam, pedig még csak nem is hosszú. Két dolog motivál: 1. nem szeretek könyvet félbehagyni, 2. én lehetnék az első ember, aki értékeli a Molyon, és ezzel kipipálnék egy szempontot az egyik kemény kihívásban.
- Aztán alszom, egészen reggel 6-ig, amikor is felébredek, villámgyorsan elkészülök, elérem a megfelelő HÉV-szerűséget, és időben odaérek az oviba, ahol megtartok négy csodás órát.

Csak a stressz!

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Nehéz

Gumimacik utoljára

Gárdonyi Géza: Isten rabjai