Akkor most

megérkeztem a hegyekbe. 6 óra vonatozás sok mindenre elég, például elolvastam a következő megbízásom tárgyát képező könyv pontosan felét. Meg fényképeztem is sokat, és próbálok is majd feltenni néhány fotót, csak elég gyenge itt a net, nem tudom, mennyire lesz sikeres a próbálkozás, de hát majd meglátjuk.

Annyit mondhatok az ügyről, hogy egy randioldalon megismert pasihoz érkeztem egy hosszabb randira. Mivel őt ide köti a munkája még egy hónapig, heti egy szabadnapja van, és Bécs kocsival is 5-6 óra, nem tudott ő jönni, úgyhogy ez lett a megoldás. (A konkrét sztori az volt, hogy egyszer egy beszélgetés közben, tökre tárgyhoz nem kapcsolódóan közbevetette, hogy: "Valamikor amúgy meglátogathatnál." Erre elkezdtem nézegetni, hogy lehet idejutni, ő elkezdte nézegetni, mit lehet csinálni a környéken, és így körvonalazódott a terv, majd hirtelen vettem egy vonatjegyet is.) Sokat skype-oltunk meg telefonáltunk, úgyhogy bíztam benne, hogy nem lesz teljes csőd a dolog, és tényleg nem az. Elsőre élőben is szimpatikus, kedves, előzékeny, humoros, negatívumot még nem találtam. Úgyhogy most itt leszek egy pár napot, elvileg megyünk majd kirándulni, amit külön nagyon várok, mert gyönyörű ez a hely. Kép még nincs róla, mert már sötétedett, mire ideértünk, de lesz, abban biztosak lehettek :)  A hó amúgy volt olyan szemtelen, hogy sokat olvadt az elmúlt három napban, de azért még maradt bőven.

Szóval most jó nekem. A többi majd kiderül.

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Nehéz

Gumimacik utoljára

Gárdonyi Géza: Isten rabjai