Második bécsi nap

Reggel a Möbelixben kezdtem, ahol szereztem két ágyneműgarnitúrát meg egy lepedőt az eddigi egy-egy mellé, amit otthonról hoztam, így már minden feltétel adott a vendégfogadáshoz :) Vettem egy kislámpát is, mert eredetileg csak egy van a szobában, és azt az ajtó mellett lehet kapcsolgatni, ami az elalvás előtti ágyban olvasáshoz nem ideális. Még tegnap este gugliztam ki, hová érdemes menni, hol nem fogok egy vagyont hagyni, így esett a választásom a Möbelixre, ami gyalog negyed óra innen. (Haza persze villamossal jöttem, éljen a lustaság.) Amin ledöbbentem, az, hogy a Möbelixben kizárólag osztrák kártyával lehet fizetni. Se a máltait, se a magyart nem fogadta el a gépük, mázli, hogy volt nálam pénz.

Délelőtt megkaptam Nevenától a szerződést meg a Meldezettelt aláírva, hogy tudjak intézni lakcímet. A szerződést jól átolvastam, mert nemrég írta valaki az egyik ausztriai magyaros csoportban, hogy figyelni kell, mert sok esetben benne van a szerződésben, hogy a bérlő nem adhatja ki a lakás egy részét, és ha ilyenkor kiderül, hogy kiadta, akkor ő is meg az albérlő is repül. Itt egyértelműen le van írva, hogy kiadhatja a lakás egészét vagy részét másnak, sőt még állatot is tarthat, amennyiben a szomszédok nem panaszkodnak. Szuper ez a lakás, az a helyzet :) Amúgy ez a szerződés 13 oldalas, amin azért néztem nagyot, mert Máltán az első helyen egy egyoldalas, kézzel írott papírt kaptam. Nem mintha nem lettem volna elégedett vele, csak érdekes a kontraszt.

Voltam a Meldeamtban, ahol a lakcímigazolást lehet megkapni. Fél 6-ig volt ma ügyfélfogadás, én fél 5-re értem oda, és pont fél 6-kor kerültem sorra. Az ügyintézés kb. három percig tartott, megnézték a Meldezettelt (még a sorszámkiadásnál megkérdezték, kié az aláírás, mondtam, a főbérlőé, mondták, oké) meg az útlevelemet, és megkaptam a lakcímigazolást. Tudom majd lobogtatni szerdán az interjún :)

Úgy terveztem, a Meldeamt után elmegyek megnézni, hol is van ez a nyelviskola, ahová készülök, aztán sétálok egyet a Belvedere-kertben, de így, hogy ilyen sokáig tartott az ügyintézés, már nem indultam el. Végül is szerdáig még van egy csomó nap, majd az egyikbe ezt is beiktatom.

Nekiálltam gőzerővel edzőtermet keresni, olyat, ahol van step aerobic, lehetőleg olyasmi, mint Krisz órája. Nem lesz könnyű, azt gyanítom, de azért találtam egy-két ígéretes jelöltet. Egyiküknek már írtam is, hogy szeretnék menni órára hétfőn, remélem, lesz még hely. Amúgy olyat is láttam, ahol van kettlebell, az sem hangzik rosszul. Néztem amerikai jazzt is, de az nem sok helyen van, és nem jó időpontban (általában szombat délután, és mivel haza szeretnék járni, az nem lesz jó, mert akkor sok lesz a kihagyásom).

A szerdai interjút nagyon várom, a további munkakeresést holnap kezdem meg, miután az aktuális fordítás végére értem. Már csak harminc oldal :) Lehet, hogy ma még belefér tíz oldal az eddigi harminc mellé, de nem biztos, kezdek fáradni.

Találtam olcsó teát a Zielpunktban, jelenleg kóstolás alatt. 49 centért van a dobozban 25 filter, hát, meglátjuk. (Pár perccel később: teljesen átlagos gyümölcsteaíze van. Juhú!) Földimogyoróm is lett. Erre még otthon szoktam rá, minden nap eszem egy marékkal. Eleinte sósat ettem, aztán áttértem a sótlanra, és ezt tartom.

Lehet, hogy megtanultam a szemembe cseppenteni is, ma eddig ötször csináltam, és még egyszer sem ment mellé. Ennél is jobb hír, hogy már nem csíp. Lehet, hogy pár nap alatt már javult a szemem állapota? Hmm. Kíváncsi leszek, mi lesz az éjszakára cseppentendő géllel, mert azt tegnap nagyon durván mellélőttem.

Keveset beszélgettünk ma Nevenával, úgyhogy kialakult bennem a magány érzése. Ez már Máltán is így volt, amikor először kimentem, ezért igyekeztem minél többet találkozni Pannával, akivel a kiutazás előtt pár nappal a Facebookon ismerkedtünk meg annak kapcsán, hogy egy repülőre volt jegyünk, és emiatt kezdtem el Couchsurfingre járni. Mivel a magány érzése kellemetlen, gyorsan fullra pakoltam a hétvégét programmal. Holnap megyek a Karlsplatzra, ahol mindenféle művészek előadásait lehet majd megtekinteni a Buskers nevezetű program keretében (amúgy egész hétvégén). Szombat reggel megyek Schönbrunnba futni, utána meg reggelizni a futócsapattal (ezt a Couchsurfing oldalán találtam). Ez minden szombaton van, szóval lehet, hogy ha éppen nem megyek haza, és mondjuk Ausztria-felfedezésre sem, akkor eljárok ide. Szombaton és vasárnap nyitott házak hétvégéje is lesz, úgyhogy szombaton megnézem a 10. kerületi víztornyot, a Palais Ferstelt és a Rathaust, ha belefér. Vasárnap kimegyek a 22. kerületi Hirschtetten-parkba, ahol növényeken keresztül mutatják be a világ tájait. Képek alapján gyönyörűséges, remélem, élőben is tetszeni fog. Na és megkereshetném esetleg azokat a régebbi ismerősöket, akik Bécsben élnek, és már várom, hogy élőben is megismerhessem az újakat :) (Azt is, aki nem Bécsben él, természetesen.)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Nehéz

Gumimacik utoljára

Gárdonyi Géza: Isten rabjai