Hardcore mela
Pár napja írtam meg a mela a tömegközlekedésben témájú bejegyzést. Na, hát azóta megtapasztaltam azt is, milyen a hardcore mela a tömegközlekedésben.
Na, hát az történt, hogy a Balluta Bay előtt kb. három megállóval megfordultunk egy mellékutcában (nem tudom, pontosan hol, mivel kb. semmit sem láttam, csak az erősebben kivilágított épületeket), majd elindultunk visszafelé kb. hetvennel, és nem álltunk meg semmilyen megállóban, hiába nyomták az utasok a gombot, mint a bolondok, hiába fejezték ki értetlenségüket és elégedetlenségüket. A Ferriesnél kezdett el ordítani egy francia csapat a sofőrrel, hogy álljon már meg, meg is állt, én előrementem hozzá, megkérdeztem közepesen barátságosan, mégis mit művel (what the hell are you doing now?), mert elképzelni nem bírtam, mi lehet a koncepció, mire mondta, megy Paceville-be, és ő szólt. Aha, kár, hogy senki sem hallotta. Azt bezzeg sikerült elég hangosan üvöltenie Vallettától Sliemáig, hogy "move back", de azt rohadtul nem közölte, hogy Sliema közepén visszafordul, és legközelebb Paceville-ben áll meg, különben nem lett volna mindenki megdöbbenve. Ja, amúgy miközben válaszolt, visszacsukta az ajtót, elindult, és nem engedett le utána, azt mondta, most állt meg, miért nem szálltam le. Nem füstölt el az agyam, de nem sokon múlt. Azt a pofátlan, arrogáns mindenit azért :O
Csináltam képet az útvonalról, csak hogy értsétek, min akadtam ki. Vallettából, ami lent még épp látszik, a tengerparton megy végig a busz, és a San Giljan megállóhoz is szinte végig a tengerparton ér el. Buszvezetőnk a Kék jelzés elején, a parton fordult meg, és a jelzett útvonalon közlekedett a San Giljan megállóig. Közben csak egyszer állt meg, a Triq Sant' Antnin környékén, ott is csak azért, mert már nagyon hangosan kiabáltak az utasok.
Nem hiszem el, hogy ez normális dolog. Ennyire gázul közlekedést szervezni egyszerűen lehetetlenség, el sem hinném, ha nem a saját szememmel látnám. Végül is Paceville-től rohantam a Balluta Bayig, és naná, hogy lemaradtam mindenről, a tűzijátékról, a szoborról, a miséről. Egy pici hangulatot még találtam tömeggel meg utcai árusokkal, aminek örültem is, de hát basszus... Kb. háromnegyed órát vett igénybe ez a csoda, miközben ha szól a szerencsétlenje a Tower Roadi megállónál, hogy most visszafordul, és legközelebb Paceville-ben áll meg, akkor még öt perc sétám lett volna a Balluta Bayig.
A máltai tömegközlekedés egy percig sem fog hiányozni, ebben biztos vagyok. És még csak azt sem lehet mondani többet, hogy olcsó húsnak híg a leve, mert most már konkrétan drága a buszozás. Eddig 1,5 euró volt a napijegy, amivel annyit lehetett utazni, amennyi jólesett, most kártyával 0,75 egy kétórás jegy, nélküle meg 2. Kicsit durva a drágulás.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése