Cipő...

Végül nem mertem megkockáztatni, hogy péntekig esetleg elmúlik a vásárlási kedvem, ezért gyorsan elmentem ma a Humanicba, és még mindig az a nekem való hely: megvettem életem első piros cipőjét, valamint a harmadik fehéret, és most nagyon örülök nekik. Remélem, sokáig fognak tartani. Most végre tényleg van cipőm bőven, és elvileg minden ruhámhoz tudok olyat felvenni, ami nem üt el tőle nagyon.

Konklúzió: I ♥ Humanic

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Nehéz

Gumimacik utoljára

Gárdonyi Géza: Isten rabjai