Tomi gyakran megemlíti, milyen izgalmas életem van nekem: velem mindig történik valami, és pillanatok alatt játszódnak le bennem olyan gondolat-hullámvasutak, amiket ő akkor sem mindig tud követni, ha mozzanatokra bontom neki. Tegnap este, altatás közben* láttam egy videót, ahol három reklámot fűztek össze, mindháromnak ugyanazok voltak a szereplői, és az volt az üzenet, hogy nem kell túlzásba venni a modern technika alkalmazását, akkor is szép az élet, ha egyszerű, vagy talán szebb is. Ezt megmutattam Tominak, neki is tetszett. Amint vége lett a videónak, kiment a konyhába, hogy elkészítse a szendvicseit mára. Én közben bent maradtam, és azonnal fel is bukkant egy újabb videó ugyanebben a témában, ugyanazon a csatornán, ahol a korábbit is láttam. Meg is nyitottam nagy lelkesen, aztán csak pislogtam. Arról szólt, hogy az okosotthonba bejut valami démon/szörny/pszichopata (mindenesetre arca nem volt), és azzal terrorizálja emberünket, mielőtt megölné, hogy, miközben menekül a nyomoru...
Én a múltkor lángost sütöttem, ami olyan sok lett, hogy egy hétig ehettem volna, de a 3. nap után már rá sem bírtam nézni. :-)
VálaszTörlésNem tudom Te hogy bírod. Bár lehet, hogy nálam az volt a baj, hogy azt ettem reggelire, ebédre, vacsorára...
Az lehet :) Én csak ebédre, mindig csak egy tányérral. Igyekszem olyanokat főzni, amiket nagyon-nagyon szeretek, és akkor öröm, hogy 4-5 napig is ehetem. Gyerekkoromban sokszor voltam szomorú, hogy mondjuk a rakott krumpli vagy a rakott zöldbab csak egy étkezésre volt elég, és aztán hetekig-hónapokig nem került újra terítékre. Így legalább ki tudom élvezni rendesen mindegyik kaját :)
VálaszTörlés