Cirkuszi kavalkád
Volt kuponakció, amelynek keretében 1500 Ft-ért lehetett 2. kategóriájú jegyet venni a Cirkuszba. Na, arról lemaradtunk, de találtam helyette olyat, ahol 1750 Ft-ért árulták ugyanezt a jegyet, és úgy éreztem, ez még mindig bőven megéri. Utoljára alsós koromban voltam cirkuszi előadáson, és nagyjából annyira emlékeztem belőle, hogy nagyon tetszett, de a bohóc miatt feszült voltam, mert féltem, hogy esetleg engem talál meg az interaktív programpontoknál. Ezek után úgy éreztem, muszáj elmennünk egy előadásra, és így is tettünk.
A kupon jegyre váltása nem volt zökkenőmentes, amennyiben fél órát álltam plusz két fokban úgy, hogy előttem csak öten voltak, na de erre akár fátylat is boríthatunk: a lényeg, hogy sikerült végül megszerezni a jegyeket, és ma meg is jelentünk a délután 3 órai előadáson.
Nagyon jól éreztük magunkat. Nagyon sokféle számot mutattak be, voltak artisták, voltak zsonglőrök, voltak idomított állatok, volt bohóc. Meg kellett állapítanom, hogy a bohóctól még mindig félek egy kicsit, és nem alaptalanul, mert a felnőttek sincsenek biztonságban. Sőt. Ma a "Csináljunk hülyét a nézőből is!" szekcióban csak és kizárólag felnőttek szerepeltek. Volt, aki egészen jól fogadta a dolgot, még akkor is, amikor férfi létére beöltöztették valami menyasszonyi ruhára hasonlító hacukába, és körbenyargaltatták vele a porondot, miközben fejhangon kellett nyávognia, mint egy plázacicának, és riszálnia is kellett, nyilván.
Nem is tudom, melyik szám tetszett legjobban. Nagyon ügyesek voltak a fókák, az etióp artisták (akiket a konferanszié férfiaknak titulált, de szerintem még bőven tizenévesek voltak), a páviánok, a halálkerekes artista és a légi akrobaták. Meg mindenki más is, persze. Nem tudnék kiválasztani közülük egyet. Ügyes fogás volt a Cirkusz részéről a szünetben behozni a porondra az egyik fókát, és felajánlani a közös fénykép készítésének lehetőségét, ráadásul fókapuszival megbolondítva. Azt mondták, "jelképes összegért" lehet fotózkodni, amire bennem rögtön feltámadt a gyanú, hogy ez valami nem annyira jelképes összeg lesz, és tényleg. Ha jól láttam, ezer forint volt fényképenként. Az azért nem kevés, lássuk be. Azért persze megígértem magamnak, hogy ha megyek még cirkuszba, és lesz még ilyen lehetőség, akkor adok egy ezrest egy ilyen képért. Az elején egyébként még a fóka is élvezte a dolgot, aztán félidőben közölte az idomárral, hogy most már mindenki mehet, ahová ő kívánja, de neki elege volt. Némi plusz halacskáért azért még hajlandó volt produkálni magát egy kicsit, de az utolsó pár érdeklődőt végül elküldték.
Varázslatos hangulata van a Cirkusznak. El is határoztam, hogy minden előadásukat meg fogom nézni egyszer, mostantól Cirkuszba fogok járni. (Ez, azt hiszem, évi két alkalmat jelent.) Most már értem, miért olyan hálás téma a cirkusz világa kriminél és horrornál egyaránt. Van ebben az egészben valami misztikus.
(A képek a Fővárosi Nagycirkusz facebook oldaláról és saját honlapjáról származnak, ha esetleg nem látszanának a linkelések.)
A kupon jegyre váltása nem volt zökkenőmentes, amennyiben fél órát álltam plusz két fokban úgy, hogy előttem csak öten voltak, na de erre akár fátylat is boríthatunk: a lényeg, hogy sikerült végül megszerezni a jegyeket, és ma meg is jelentünk a délután 3 órai előadáson.
Nagyon jól éreztük magunkat. Nagyon sokféle számot mutattak be, voltak artisták, voltak zsonglőrök, voltak idomított állatok, volt bohóc. Meg kellett állapítanom, hogy a bohóctól még mindig félek egy kicsit, és nem alaptalanul, mert a felnőttek sincsenek biztonságban. Sőt. Ma a "Csináljunk hülyét a nézőből is!" szekcióban csak és kizárólag felnőttek szerepeltek. Volt, aki egészen jól fogadta a dolgot, még akkor is, amikor férfi létére beöltöztették valami menyasszonyi ruhára hasonlító hacukába, és körbenyargaltatták vele a porondot, miközben fejhangon kellett nyávognia, mint egy plázacicának, és riszálnia is kellett, nyilván.
Nem is tudom, melyik szám tetszett legjobban. Nagyon ügyesek voltak a fókák, az etióp artisták (akiket a konferanszié férfiaknak titulált, de szerintem még bőven tizenévesek voltak), a páviánok, a halálkerekes artista és a légi akrobaták. Meg mindenki más is, persze. Nem tudnék kiválasztani közülük egyet. Ügyes fogás volt a Cirkusz részéről a szünetben behozni a porondra az egyik fókát, és felajánlani a közös fénykép készítésének lehetőségét, ráadásul fókapuszival megbolondítva. Azt mondták, "jelképes összegért" lehet fotózkodni, amire bennem rögtön feltámadt a gyanú, hogy ez valami nem annyira jelképes összeg lesz, és tényleg. Ha jól láttam, ezer forint volt fényképenként. Az azért nem kevés, lássuk be. Azért persze megígértem magamnak, hogy ha megyek még cirkuszba, és lesz még ilyen lehetőség, akkor adok egy ezrest egy ilyen képért. Az elején egyébként még a fóka is élvezte a dolgot, aztán félidőben közölte az idomárral, hogy most már mindenki mehet, ahová ő kívánja, de neki elege volt. Némi plusz halacskáért azért még hajlandó volt produkálni magát egy kicsit, de az utolsó pár érdeklődőt végül elküldték.
Varázslatos hangulata van a Cirkusznak. El is határoztam, hogy minden előadásukat meg fogom nézni egyszer, mostantól Cirkuszba fogok járni. (Ez, azt hiszem, évi két alkalmat jelent.) Most már értem, miért olyan hálás téma a cirkusz világa kriminél és horrornál egyaránt. Van ebben az egészben valami misztikus.
(A képek a Fővárosi Nagycirkusz facebook oldaláról és saját honlapjáról származnak, ha esetleg nem látszanának a linkelések.)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése