Abszolút pihenés

Ez volt a tervem október 23-ra, amikor is végre nem kellett semmit csinálnom. Tudom, egy rendes háziasszony ilyenkor beleveti magát a házimunkába, és lenyom legalább egy fél nagytakarítást. Én meg nem ezt tettem, szörnyű vagyok.

10 után keltem, reggeliztem, elolvastam a Szegény Dzsoni és Árnikát, aztán megnéztem az 1995-ös A kis hercegnőt, közben megebédeltem. Utána levittem sétálni a kutyát, de nem tudott játszani, mert a parkban minden kutyagazdi bepánikolt, amikor meglátta, és felkapkodta a kutyáját. Ezen megdöbbentem, mert ilyet nagyon régen láttam utoljára. Séta után felfedeztem, hogy A kis hercegnőnek létezik egy harmadik feldolgozása is az általam eddig ismert 1939-esen és 1995-ösön kívül. 1986-ban forgatták, hat darab félórás epizódból áll. Sara pont olyan benne, mint a könyvben, csak kicsit idősebb, nincsenek benne akciójelenetek, megmásított végkifejlet, és egyáltalán: tökéletes feldolgozás. Ha van kedvetek hozzá, errefelé érdemes keresni az első részt, aztán a többit sorban felajánlja a részek végén:


Érdemes legalább a főcímet végigvárni, már abból látszik, hogy jó a film :)

A film megtekintése után szokásos módon a guglizás következett, mert kíváncsi voltam, melyik szereplővel mi lett azóta, de egyik gyerek sem lett híres színész, amit sajnálok, mert főleg Sara és Becky nagyon ügyesen játszottak. Viszont megtudtam, hogy a Sarát alakító Amelia Shankley egy évvel korábban játszott egy Dreamchild című filmben is, ahol Alice Liddellt alakította. Bizony, azt az Alice-t, akiről Lewis Carroll a Csodaország főszereplőjét mintázta. A Carroll és Alice közti kapcsolatot dolgozza fel a film. Hangsúlyozottan fikció, de ettől még érdekel. Ha mást is, akkor erre érdemes elindulni:


Erre még nem kerítettem sort, de remélem, az őszi szünetben lesz rá időm.

Ezek után megint elvittem sétálni a kutyát, majd olvastam A kis lordból mintegy 90 oldalt. Hetvenet akartam, de olyan izgalmas volt, hogy nem bírtam letenni. 90 oldal után is csak azért, mert éjfél lett, és másnap korán kellett kelni. Azóta A kis lordot is befejeztem, és nagyon tetszett. Lehet, hogy majd írok róla külön is. A szünetre tervezem azt is, hogy egy-két feldolgozását megnézem. Csak azt sajnálom, hogy az 1918-as magyar film nem elérhető a nagyközönség számára, pedig az érdekelne talán legjobban. 20 éve került haza Hollandiából, holland feliratokkal. Azt nem találtam meg, hogyan kerülhetett ki oda, de gondolom, mivel csak egy kópia készült ezekből a régi filmekből, valamelyik készítő kivitte magával, aztán mondjuk ott halt meg, és a film ennek következtében ott ragadt. Izgalmas történet lehetne ez is, ha fel lehetne deríteni.

Összességében sikeresnek érzem az egész napos pihenés projektet, bár tény, hogy nagyon elfáradtam a nap végére.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Nehéz

Gumimacik utoljára

Gárdonyi Géza: Isten rabjai