Karácsonyi ajándékok

Lassan a végére érek a beszerzésnek. Már csak két embernek kell ajándékot kitalálni, a többieknek csak a csokijuk illetve sütijük nincs még meg, de ez utóbbi hétvégén elkészül, előbbit meg mindig az utolsó percben szerzem be, nehogy megfeledkezzek róla.

A korábban említett karácsonyi ajándék végül előkerült, öröm és boldogság.

A héten még három ajándékot szereztem be, ebből kettő elég viccesre sikerült. Mármint a beszerzés.

Az első esetben kis túlzással végigjártam a hármas metró vonalán található Anima Könyvesboltokat, míg sikerült az Ecseri úton rábukkanni a vágyott könyv utolsó példányára. Nagy boldogan fizettem, mondtam az eladónőnek, milyen nagyon örülök most ennek, mert így este postára tudom adni (a molyos húzottamnak, by the way), majd átrongyoltam a Sparba, vettem ezt-azt, és a kasszánál feltűnt, hogy nincs meg a könyv. Visszamentem az Animába, ahol is kiderült, hogy lazán otthagytam a pulton. Ez milyen már?

A második esetben soha nem látott helyeken barangoltam kb. fél órát, ami úgy 17 éves korom óta egyszer sem fordult elő. Hét éve nem volt olyan, hogy valahova ne találjak oda elsőre. Most végre ezen is túl vagyunk. Azért szeretném üdvözletemet küldeni az illetékesnek, amiért adott utcában a 136-os szám után a 152/C következik, aztán egy házszám nélküli szálloda, aztán a préri, de még a préri előtt, egy mellékutcában ott van a 152/H. Zseniális megoldás, nem kicsit voltam ideges tőle. Hát még amikor kiderült, hogy nem lehet kártyával fizetni! Nem, igazából ekkor már csak röhögtem.

Most már jöhet a karácsony.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Nehéz

Gumimacik utoljára

Gárdonyi Géza: Isten rabjai