Angyaljárás

is volt ma a Mikulás-járás mellett. Amikor hazaértem fél 3-kor, az asztalomon várt egy csomag egy bizonyos Emesétől, és amikor óvatosan belekukkantottam, cuki rénszarvasos csomagolópapír mosolygott vissza, ahogy azt Emese tegnap a molyon jelezte. Érdekes, hogy már akkor úgy éreztem, nekem szól, és tényleg. Bár kissé lehangolódva értem haza, mert még tartott a tegnap esti minidepi, teljesen felvillanyozott az angyalposta megérkezése :)

A csomagot kitettem az asztalra, közvetlenül az adventi koszorú mellé, 24-én bekerül a fa alá, és csak akkor bontom ki. Nem könnyű megállni, hogy már most belenézzek, mert nagyon kíváncsi vagyok, mit kaptam, de kibírom. Ebben az önuralmam fog segíteni, amit az elmúlt években növesztettem.

Nem biztos, hogy mind tudjátok, miről van szó: a molyon van egy játék, egy karácsonyi húzás, aminek keretében minden résztvevő kapott egy nevet, egy címet meg egy kívánságlistát a központi elosztótól, és az a feladat, hogy arra a névre, arra a címre és arról a kívánságlistáról egy könyvet küldjön el a delikvens. Én az enyémet még nem adtam postára, mert még mindig azon vívódom, nem lenne-e jobb megpróbálni személyesen elrejteni valahol a postaláda vagy az ajtó környékén, de megfogadtam, hogy már csak hétfőig nyöszörgök ezen, aztán a tettek mezejére lépek végre.

Ez egy nagyon jó játék, és bár tavaly kimaradtam belőle, mostantól mindig figyelni fogom.