Hazahoztuk

az állatorvostól az urnáját, vittünk az orvosoknak meg az asszisztenseknek kis ajándékot meg búcsúlevelet Liza nevében (nagyon édesre sikerült, de mégsem raknám ki ide, ne nézzen idiótának senki). Valószínűleg holnap ejtjük meg a szórást. Egyébként ha nem tudnám, hogy ez az, ami, nem biztos, hogy rájönnék, az embereknek másmilyen szokott lenni.

A legrosszabb a reggel meg az este. Reggel azért, mert mennék megsimogatni, ahogy szoktam, és nincs ott. Az este meg azért, mert vinném sétálni, vigyázva jövök be fürdés után, nehogy belerúgjak, ha az útban fekszik, és mennék oda hozzá jó éjszakát kívánni. Hiányzik :(

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Nehéz

Gumimacik utoljára

Gárdonyi Géza: Isten rabjai