Hortobágyi karácsony

Régen mindig majdnem egy hétig tartott, idén másfél napig: odamentünk 27-én, hazajöttünk 28-án.  Katáék a hóhelyzet miatt végül nem jöttek. Még az autópálya is durva volt: szakadt a hó, és nem tisztították még az utat, jókat lehetett csúszkálni. Nem kicsit féltem. Azért csak odaértünk. Ebéd előtt már meg is jött a Jézuska, és egy csomó szépet és jót hozott kicsiknek és nagyoknak egyaránt.

[gallery link="file"]

A másfél nap vidáman telt, a gyerekek édesek. Ákos nagyon szépen olvas, az anyuéktól kapott Laci és az oroszlánt gyors egymásutánban kétszer is felolvasta anyunak. Pancsival egy baj van csak: nagyon hisztis. A legkisebb, Korina csupa mosoly, és jól eljátszik egyedül.

Hazafelé már tiszta utakon jöttünk, és állatokat is láttunk. Például egy öngyilkosjelölt fácánt: egyszer csak előbukkant a ködből közvetlenül a kocsi előtt, és nem nagyon sietett az elrohanással. Azért végül kitért előlünk. Aztán rohant a hóban egy nyuszi, és anyu két őzet is látott, de én lemaradtam róluk, mert akkor már olvastam.

Jól éreztük magunkat, jól telt ez a kis idő.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Nehéz

Gumimacik utoljára

Gárdonyi Géza: Isten rabjai