Inception

Ma néztük meg Blankával és Tomival. Annyira nem éreztem hiperszupernek, mint amennyire dicsérik, de azért tetszett. Az mondjuk furcsállom, hogy egy ennyire népszerűsített filmet, ami csak két hete megy, csak mi hárman néztünk meg. Két és fél órás, nagyjából a második óra végén éreztem úgy, hogy nagyon erőltetett kezd lenni, aztán elmúlt ez az érzés. Vannak benne dolgok, amiket nem értek, pl. minek kell építész az álomvilág megtervezéséhez, ha közben azt mondják, akármilyen valószerűtlen legyen is az álom, akkor sem jövünk rá, hogy álmodunk. Szerencsére nem volt véres, pedig többször nagyon aggódtam, hogy az lesz. Van benne humor is, és a kedvencem az utolsó jelenet, a zárókép. Egy kifejezés jutott eszembe a történettel kapcsolatban: gondolatbűnözés – szerintem vicces. És nagyon tetszett a zenéje. Mivel hulla fáradt vagyok, többet nem tudok most mondani, de jöjjön az előzetes meg a plakát.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Nehéz

Gumimacik utoljára

Gárdonyi Géza: Isten rabjai