Délutáni álom

Az volt a terv, hogy a 2 órai találkozóra anyuval és Ákossal délben elindulunk, és előtte veszünk a halaknak búvárt meg növényt, valamint műanyag csövet, aminek segítségével ki lehet tisztítani őket. Le is dőltünk fél 12-kor, hogy délig alszunk még egy kicsit. Délben Tomi megfogta a csörgő telefont, és azt mondta, egyre állítja, vagyis nem megyünk vásárolni. Innentől kezdve aludtunk egy jót egyig.

Álmomban bizonyos nem túl érdekes, ám annál bizarrabb események után elaludtam, és álmodtam is. Az álombéli álomban hupikék törpike voltam, és Hókuszpók egyik csatlósa elől kellett menekülni. Nagyon félelmetes volt, ennek megfelelően féltem is rendesen. Már egész Aprajafalva minden lakóját elfogta az illető, de én még mindig cselesebb voltam nála: házról házra menekültem, és olyan trükköket eszeltem ki, mint pl. hogy bemásztam a konyhaszekrénysor egyik elemébe, belülről bezártam az összes elemet, majd elbújtam a bejárattól legtávolabb esőben, így amikor a gonosz bejött, és baltával szétverte a hozzá legközelebb eső elemet, nem talált meg, ezért azonnal távozott is. A végén aztán valahogy kicselezett és elfogott, de nem rakott be azonnal a zsákba a többiek közé, ezért egy pillanatnyi figyelmetlenségét kihasználva az arcába szórtam egy zacskó M&Ms-et (!), majd kiszabadítottam a többieket, és ekkor felébredtem. Folytatódott az elalvás előtti bizarr eseménysor, majd Tomi szólt, hogy 1 óra 6 perc van, elkésünk, és ekkor véglegesen és ténylegesen felébredtem.

Kicsit azért kiröhögött, amikor elmeséltem neki hupikék törpikés álmomat.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Nehéz

Gumimacik utoljára

Gárdonyi Géza: Isten rabjai