Hó vége

Mire elposztolom, addigra meg úgyis hó eleje lesz. Ez van.

 

Kedden voltam fogorvosnál. Kiderült, hogy nagy a gubanc, mert a bölcsességfogam nem elrohadva jött ki, hanem nem jött ki. Illetve az egyharmada igen, és tovább nem is fog, mert elkorhadt. Megoldás, hogy a látható 1/3-ba kaptam gyógyszert meg tömést (ami a helyén tartja a gyógyszert), ettől most két hétig nem lesz gyulladásban, és fájni sem fog. Aztán felvágják az ínyemet, és kibányásszák a bölcsességfogat. Ez nem túl szimpatikus kilátás. Egyrészt azért, mert az elkvetkezendő durván egy hónapban nem lesz 3-4 napom vagy akár két hetem, hogy itthon nyüszítsek megműtött ínnyel, és szívószálon át eszegessek tuti táplálékokat. Másrészt azért, mert alapveteőn ugyan jól tűröm a fájdalmat, de ezt azért így nem vállalnám be, mert rohadtul fájhat, és én arra nem vagyok kíváncsi. Ezért aztán egyetlen választása maradt ennek a nyomorult bölcsességfognak. Minden kifogás ellenére (korhadtság, romlottság, stb.) kénytelen lesz kinőni a következő két hétben, mert két hét múlva megyek vissza fogorvoshoz, hogy kicseréljék a gyógyszert másikra, és ki fogok kapni, hogy még nem vágattam fel az ínyemet. Ellenben, ha kinőtt bölcsességfoggal állítok oda, amit esetleg hirtelen ki lehet húzni, akkor még orvosi szaklapba is bekerülhetek :D Na jó, nem ez az alapvető cél, hanem az, hogy ne vagdossanak rajtam semmit. Eddig is kibírtuk így, ezután is ki fogjuk. Úgyhogy most fogat növesztek szorgalmasan.

 

Most a fogam nem fáj, viszont a gyógyszer bepakolása közben megcsúszott a nyelvfogó vagy mi, ami felsértette a nyelvemet. A fogfájásomat tehát legalább olyan durva nyelvfájásra cseréltem. Nagyon menő.

 

Mindig meglep engem, mikor azt tapasztalom, hogy valaki 23 évesen is olyan óvodás, mint 18 évesen volt. 18 éves korában még azt gondoltam, majd elmúlik. Most már látom, hogy ez nem fog elmúlni. De azért megdöbbentő, hogy valaki ebben a korban elaléljon magától, mert egyetemre jár és dolgozik. És azt higgye, hogy ezt a két eredményt csak ő tudja felmutatni az egész világon. Nem értem az egészet. Vagy nagyon kevés emberrel találkozott eddigi élete során, vagy nagyon beszűkült szegény.

 

A metaforás órán már harmadik hete ugyanazt a két cikket kell olvasni, mert sosem olvassa el senki. Elég kellemetlen. Én az egyiknek már első héten is a végére értem, a másikat átlapoztam, de igazából mindettől függetlenül nehezen szólalok meg azon az órán. Ez több szempontból sem előnyös, de remélem, azért nem járok nagyon rosszul. A pedagógiás órán érdekes kísérletet végeztünk. Tejjel titkosírtunk, aztán előhoztuk az írást mécses lángjával. Két ember titkosírása örök titok marad, mert ők egy-egy jól célzott mozdulattal lángra lobbantották a papírjaikat. Persze a kémia szakos hallgató gondoskodott a balesetvédelemről, és lelocsolta szegény papírkákat vízzel. Vidám óra volt. Én ügyesen nem porlasztottam el a művemet, pedig többször necces volt a helyzet. A tanárunk meg is jegyezte, hogy bizonyos életkor alatt ez a kísérlet nagyon veszélyes. Ez annál is nagyobb derültséget váltott ki, merthogy az egyik porlasztó olyan 35-40 év közötti pasi volt :D

 

Reggel kirándulni megyünk. Ezért már aludni kéne. Jó éjt.