Karácsony, szilveszter, 2008

A karácsonnyal az a baj, hogy az emberek egy része megpróbálja gagyinak beállítani. Olyasmi, mint alsóban a Mikulás meg a Jézuska. Egy idő után hülyének nézik és kicikizik azt, aki hisz benne. Na ez történik most is. Csak most azt cikizik, aki szereti a karácsonyt. Hát én szeretem. Állítólag az egész karácsonyban már csak az a lényeg, hogy ki kinek mennyi pénzért vásárol ajándékot. Már aki ezt hagyja. Engem nem érdekel, ki mennyiért mit vesz nekem. Sőt. Akik körülöttem vannak, azok sem ezt nézik. Nekünk akkor jó?

Amúgy meg sok szépet kaptam ettől függetlenül. Könyveket meg illatot meg gyertyát tartóval meg még mi mindent... Itt jegyzem meg, hogy aki meg akarná venni Hugh Laurie könyvét (The Gunseller) magyarul (A balek), az ne tegye. De legalábbis gondolja meg kétszer is, akarja-e ezt vagy inkább jó lesz angolul. A sztori tök jó, azzal semmi gond. A fordítás meg nagyon gáz. De tényleg. Nincs benne egyetlen értelmes mondat sem. Nagyjából. Nem baj. A történet tetszik.

A szilveszter jó volt. Családias. Csendes. Játékos. Darts, Activity meg Tabu. Plusz gitározás-éneklés, de én akkor már ágyaztam :) 5-től alvás 1-ig, egyéb program 3-ig. Tök jó :) És most meg ahelyett, hogy nyelvtörténetet tanulnék, mint a güzü, Argót nézek. Másodszor. Mert miért ne. De nem baj. Holnaptól nagyon belehúzok. Annál is inkább, mert 7-én nyelvtöri, ehhez képest 5-én éjszakai túra. BHTCS. Budai Hegység Távoli Csúcsai. 30-35 km. Vadiúj bakancsban, amit holnap szerzek be. Nem kicsit fog fájni. De ez nem baj. Az éjszakai túra poén. Manómmal (L)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Nehéz

Gumimacik utoljára

Gárdonyi Géza: Isten rabjai