Február 25.
Három hete nem írtam. Hmmm. Három hét sok idő. Sok minden történt ez idő alatt. Pl. elkezdődött a suli. Bollobás megint bebizonyította, hogy túl frusztrált ahhoz, hogy hallgatókkal foglalkozzon. Röviden annyi, hogy a 0. héten (értsd: a tanítás kezdete előtti héten) leadta az első órát, majd az 1. héten mi voltunk a hülye bunkók, amiért nem mentünk be. Hát bocs, nem kell a szorgalmi időszak kezdete előtt tanítani. Jajj, de utálom ezt benne :S
Voltam korizni. Majd még akarok. Az jó dolog. Nem estem el meg semmi. Viszont élveztem. Tomi meg nem, de ettől még fog venni korit. Ki érti a férfiakat?
Volt Valentin-nap, amire egy csomó gyönyörűt kaptam :) A minirózsa asszem lassan kimúlik. Pedig nagyon igyekszem vigyázni rá. Nem tudom, mit tehetnék érte. Akármit csinálok, tesz rám, és csak egyre kókad. Szárad is.
Dorka volt nálunk azóta, kb. másfél órára ismét. Ugye, milyen jó? De most elég volt a másfél óra beszélgetésre. Ennyi a különbség az eggyel régebbi találkozóhoz képest.
Türelmetlen vagyok és frusztrált. De nem igazán tudom, mitől. Eddig csak annyi derült ki, hogy mégsem jó 5-6 novellát/regényt olvasni egyszerre, mert összekeverednek bennem. Nem mindig tudom, melyik esemény hol történt, melyik szereplő miben szerepel. Dehát ez van. Ultra olvasott leszek, ez van. Megvettem magyarul egy antikváriumból a Ragtime és a Világkiállítás (World's Fair) nevezetű csodákat. Azért magyarul, mert angolul szimplán nem kaphatók az országban. Basszus, komolyan...
Múlt hét előtt voltunk kirándulni Lizával, és akkortájt vettem észre, hogy egy kemény gombóc nő az egyik emlője alatt. Múlt szombaton az orvos felvilágosított róla, hogy az egy emlődaganat. Ennek eredményeképpen most pénteken (február 23.) megműtötték. Még egy daganatot találtak azon kívül, amit én észrevettem, ezért azt is kiszedték. Nagyon szakszerű ellátást kapott. A műtét egy órás volt. Előtte az altatás kb. 2 mp-ig tartott. Nem úgy, mint múltkor, ahol 3-4 szurit döftek bele, hogy aztán kb. 1 óra alatt félálomba merüljön. Itt kapott infúziót, annak a csövén keresztül kapott altatót, amitől az első másodpercben abbahagyta a remegést (merthogy félt szegény), a másodikban pedig eldőlt és már aludt is. Utána nagyon folyt a nyála, nem volt magánál. Nem is látott, nagyon zavarodott volt. Tomi ölben hozta fel őt a lakásba, ahol is a szőnyegén és a rá terített pokrócon foglalt helyet. Egy percet sem volt hajlandó feküdni, nagyon örült nekünk. Mindenképpen kettőnk között akart futkározni, úgyhogy jobbra-balra dülöngélt meg jókat esett, mikor összeakadtak a lábai. Aztán mikor Tomi elment, bepisilt. Moshattam rögtön a szőnyeget meg a pokrócot. Később hányt is. De délután 1-re már teljesen jól volt, csak néha botlott meg (fél 11-kor volt vége a műtétnek). Az infúziócsonkot tegnap kiszedte magának, ráadásul ma már lépcsőzött a saját lábán. Tegnap utazótáskában szállítottuk, hogy fel ne szakadjon a sebe. Nagyon okos és ügyes kutya, szépen viselte a műtétet.
Tegnap meg ma kb. 7 részt láttam a Monty Pithon Repülő Cirkusza című sorozatból a Filmmúzeumon. Hát izé... Szürreális, álomszerű társadalomkritika. Jobbára. Töményen kicsit megfekszi az ember gyomrát, de nekem azért tetszik.
Csütörtök óta van munkám. A Budapest Nyelvstúdiónál vagyok angoltanár. Hétfőn és pénteken tartok tanfolyamot. Kihelyezettet, cégeset. Egy szál embernek. A Headwayből. Ami nincs meg nekem itthon. Úgyhogy be kéne szerezni. Majd igyekszem.
Voltam korizni. Majd még akarok. Az jó dolog. Nem estem el meg semmi. Viszont élveztem. Tomi meg nem, de ettől még fog venni korit. Ki érti a férfiakat?
Volt Valentin-nap, amire egy csomó gyönyörűt kaptam :) A minirózsa asszem lassan kimúlik. Pedig nagyon igyekszem vigyázni rá. Nem tudom, mit tehetnék érte. Akármit csinálok, tesz rám, és csak egyre kókad. Szárad is.
Dorka volt nálunk azóta, kb. másfél órára ismét. Ugye, milyen jó? De most elég volt a másfél óra beszélgetésre. Ennyi a különbség az eggyel régebbi találkozóhoz képest.
Türelmetlen vagyok és frusztrált. De nem igazán tudom, mitől. Eddig csak annyi derült ki, hogy mégsem jó 5-6 novellát/regényt olvasni egyszerre, mert összekeverednek bennem. Nem mindig tudom, melyik esemény hol történt, melyik szereplő miben szerepel. Dehát ez van. Ultra olvasott leszek, ez van. Megvettem magyarul egy antikváriumból a Ragtime és a Világkiállítás (World's Fair) nevezetű csodákat. Azért magyarul, mert angolul szimplán nem kaphatók az országban. Basszus, komolyan...
Múlt hét előtt voltunk kirándulni Lizával, és akkortájt vettem észre, hogy egy kemény gombóc nő az egyik emlője alatt. Múlt szombaton az orvos felvilágosított róla, hogy az egy emlődaganat. Ennek eredményeképpen most pénteken (február 23.) megműtötték. Még egy daganatot találtak azon kívül, amit én észrevettem, ezért azt is kiszedték. Nagyon szakszerű ellátást kapott. A műtét egy órás volt. Előtte az altatás kb. 2 mp-ig tartott. Nem úgy, mint múltkor, ahol 3-4 szurit döftek bele, hogy aztán kb. 1 óra alatt félálomba merüljön. Itt kapott infúziót, annak a csövén keresztül kapott altatót, amitől az első másodpercben abbahagyta a remegést (merthogy félt szegény), a másodikban pedig eldőlt és már aludt is. Utána nagyon folyt a nyála, nem volt magánál. Nem is látott, nagyon zavarodott volt. Tomi ölben hozta fel őt a lakásba, ahol is a szőnyegén és a rá terített pokrócon foglalt helyet. Egy percet sem volt hajlandó feküdni, nagyon örült nekünk. Mindenképpen kettőnk között akart futkározni, úgyhogy jobbra-balra dülöngélt meg jókat esett, mikor összeakadtak a lábai. Aztán mikor Tomi elment, bepisilt. Moshattam rögtön a szőnyeget meg a pokrócot. Később hányt is. De délután 1-re már teljesen jól volt, csak néha botlott meg (fél 11-kor volt vége a műtétnek). Az infúziócsonkot tegnap kiszedte magának, ráadásul ma már lépcsőzött a saját lábán. Tegnap utazótáskában szállítottuk, hogy fel ne szakadjon a sebe. Nagyon okos és ügyes kutya, szépen viselte a műtétet.
Tegnap meg ma kb. 7 részt láttam a Monty Pithon Repülő Cirkusza című sorozatból a Filmmúzeumon. Hát izé... Szürreális, álomszerű társadalomkritika. Jobbára. Töményen kicsit megfekszi az ember gyomrát, de nekem azért tetszik.
Csütörtök óta van munkám. A Budapest Nyelvstúdiónál vagyok angoltanár. Hétfőn és pénteken tartok tanfolyamot. Kihelyezettet, cégeset. Egy szál embernek. A Headwayből. Ami nincs meg nekem itthon. Úgyhogy be kéne szerezni. Majd igyekszem.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése