Esküvő :)
Tegnap férjhez ment a nővérem :) Szerintem szép esküvője volt, bár
lehetett volna nagyobb buli a vacsorán, de ez valahogy nem alakult ki.
Voltak násznagy által szervezett "poénkodások", poénosabbak meg kevésbé
poénosak vegyesen (pl. irtóztam attól a játéktól, hogy mi van a
menyasszony szoknyája alatt...). Volt vacsora, volt élő zene, voltak
rokongyerekek, képviselve a 0-5 éves korosztályt (saját saccolás).
Három kisfiú volt és két kislány. A kislányok közül egyik sem beszél
még, viszont járnak, sőt futnak és táncikálnak is :) A kisfiúk
beszélnek, járnak, futnak, táncikálnak. Egyiküket kivéve, aki lehet
vagy egy hónapos (talán több, nem tudom...), ő az este jelentős részét
a nagymamája vállán fekve, tágra nyílt szemmel jobbra-balra tekintgetve
töltötte. Volt menyecskeruha is, de az már egészen a végén. Kb. éjfélre
értünk haza, még megnézegettük a képeket, fürödtünk és aludtunk.
Egészen reggel fél 7-ig, amikor szörnyű rosszullétre ébredtem. Erre
persze Tomi is felébredt. Aztán aludtam fél 8-ig, amikor megint szörnyű
rosszullétre ébredtem :) Kaptam egy bögre tejet, mert az jó. Amúgy
tényleg jó. Finom volt. Mindketten egész nap fájlaljuk a hasunkat :(
Meg anyuék is :( Jajjj....
Találkoztunk apu rég nem látott fiával is, ami tök jó. Ha minden jól
alakul, akkor nemsokára találkozunk is velük :) Az egész esküvőből
mindössze az anyakönyvvezető nem tetszett, akinek az arcán és a
hanghordozásán is az látszott, hogy "halálosan unlak titeket, menjetek
már valahová". De azért szép volt :) Mindkettő nagyon izgult, és ez
nagyon aranyos volt :) Ezen kívül nekem komikus volt, hogy az összes
nőrokon sírt :D De komolyan. Én mondjuk nem, mert én nyilvánosan nem
sírok :)
Az ifjú pár elutazott a Velencei-tóhoz egy hétre nászútra, és velük tart a kutyusuk, Dömper is. Hurrá :)
lehetett volna nagyobb buli a vacsorán, de ez valahogy nem alakult ki.
Voltak násznagy által szervezett "poénkodások", poénosabbak meg kevésbé
poénosak vegyesen (pl. irtóztam attól a játéktól, hogy mi van a
menyasszony szoknyája alatt...). Volt vacsora, volt élő zene, voltak
rokongyerekek, képviselve a 0-5 éves korosztályt (saját saccolás).
Három kisfiú volt és két kislány. A kislányok közül egyik sem beszél
még, viszont járnak, sőt futnak és táncikálnak is :) A kisfiúk
beszélnek, járnak, futnak, táncikálnak. Egyiküket kivéve, aki lehet
vagy egy hónapos (talán több, nem tudom...), ő az este jelentős részét
a nagymamája vállán fekve, tágra nyílt szemmel jobbra-balra tekintgetve
töltötte. Volt menyecskeruha is, de az már egészen a végén. Kb. éjfélre
értünk haza, még megnézegettük a képeket, fürödtünk és aludtunk.
Egészen reggel fél 7-ig, amikor szörnyű rosszullétre ébredtem. Erre
persze Tomi is felébredt. Aztán aludtam fél 8-ig, amikor megint szörnyű
rosszullétre ébredtem :) Kaptam egy bögre tejet, mert az jó. Amúgy
tényleg jó. Finom volt. Mindketten egész nap fájlaljuk a hasunkat :(
Meg anyuék is :( Jajjj....
Találkoztunk apu rég nem látott fiával is, ami tök jó. Ha minden jól
alakul, akkor nemsokára találkozunk is velük :) Az egész esküvőből
mindössze az anyakönyvvezető nem tetszett, akinek az arcán és a
hanghordozásán is az látszott, hogy "halálosan unlak titeket, menjetek
már valahová". De azért szép volt :) Mindkettő nagyon izgult, és ez
nagyon aranyos volt :) Ezen kívül nekem komikus volt, hogy az összes
nőrokon sírt :D De komolyan. Én mondjuk nem, mert én nyilvánosan nem
sírok :)
Az ifjú pár elutazott a Velencei-tóhoz egy hétre nászútra, és velük tart a kutyusuk, Dömper is. Hurrá :)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése