Múzeumok éjszakája

A péntek estét eredetileg volt oszttársakkal és egyéb jedlikesekkel
töltöttem volna a Bajnokok Klubjában, úgy volt, hogy Tomi is jön. Végül
nem mentünk. Sajnos. Nem bírtam rávenni magam. Szorgosan gondolkoztam
rajta, miért. Az derült ki, hogy bulizni nem volt hangulatom. Helyette
sétáltunk egy jó nagyot Tomival, aztán néztünk filmet a film kb.
feléig, amikor is Tomi ülve elaludt, ezért inkább elmentünk aludni.

Szombat délben aztán ettünk tojásos nokedlit, helyére tettük/toltuk
anyukája ágyát, aztán hazajöttünk. És akkor este voltunk sok múzeumban.
Négyben. Az első a Zwack Múzeum volt, ahol megnéztünk egy filmet az
Unicum történetéről, aztán megnéztük a múzeumot. Kóstoltam Unicumot,
mert az járt a teljes árú belépőkhöz, és anyu megosztotta velem.
Szerintem elég rossz. Legalább fél óra az utóíze és elsőre azt hittem,
kiég a nyelvem tőle. Aztán kóstoltam Unicum Nextet is, amit Zwack Péter
gyerekei találtak ki. Az egy fokkal jobb. De sosem innék Unicumot most,
hogy már tudom, milyen :D

Innen átmentünk az Iparművészeti Múzeumba, ahol láttunk mindenféle szép
tárgyat, amit a múzeum jelentős gyűjteményekből szerzett. Láttunk
nagyon-nagyon szép XVI-XVII. századi kárpitokat is. Meg hastáncosokat.
Illetve a két műsorszámból csak az egyikre merem azt mondani, hogy
hastánc volt, a másikról nem tudom eldönteni. Mindenesetre hastáncszerű
volt, de a műsorban sem állapítják meg, hogy mi az. Tündérek tánca.
Konkrétan ez van odaírva. Azért jó volt, de nekem a mi zenénk és
koreográfiánk jobban tetszik. Lehet, hogy azért, mert azt kismilliószor
hallottam és láttam :)

Ezek után következett a Nemzeti Múzeum, ahol már olyan fáradt voltam,
hogy nem igazán bírtam figyelni. Megnéztük azt a kiállítást, amit
tavaly az osztállyal is, meg egy magyar feltalálósat, amit lehet, hogy
már szintén láttam, de nem biztos.

Végül átmentünk a Róth Miksa Emlékházba. Szépséges üvegfestményeket
nézegettünk meg lakásmúzeumot. Azt hittük, éjféltől lesz tárlatvezetés,
amivel még egyszer végigmegyünk a múzeumon. Lett is, csak mi
otthagytuk. A pasi legalább negyed órát beszélt a szabadkőművességről.
Róth Miksa nevét nem is említette még, mikor eljöttünk. Halk volt és
ami zavart, tele volt a keze papírral, ahonnan lesett. Tudom, hogy ez
olyan....olyan....szóval nem kéne zavarnia, dehát ez van. Az
üvegfestményeket meg lehetett érinteni (azért gondolom, mert anyunak
sikerült), csak az egyik előtt volt egy piros csík, amin belülre lépve
üvölteni kezdett a riasztó. Kissé zavaró volt, hogy folyton mögé lépett
valaki. Nem pontosan értettem, miért nem lehetett volna emelni elé
valami kerétísszerűt pl. térdmagasságban, hogy csak úgy véletlenül ne
lehessen becsámpázni. Mindegy is, szép volt, ez a lényeg.

Úgy volt, hogy ma rengeteget alszom, de hétkor felébredtem, és nem tudok visszaaludni. Hosszú nap lesz ez így...